Az év kertfotósa

Mint azt már minden újság szétkürtölte, az év kertfotósa egy magyar származású hölgy, Takács Klára lett. Vajon miért nem számolt be róla a honi sajtó? A versenyt amúgy a Garden Photographer Arts szervezte, és persze annyi kép érkezett, hogy több mint 200 oldalas katalógust nyomtattak, volt miből válogatni. Mivel láttam a Kew Gardenben berendezett kiállitást, igy első kézből számolhatok be róla.
A szervezők nem titkolt célja a harmónia bemutatása volt, ami meg is jelent a kiállitott képeken. Nem voltak háborús borzalmak, erdőirtások, csak a természet feltétlen szeretete, ami talán unalmasan hangzik, de nézzetek rá Jerry Harpur liláira: ilyen szinek nincsenek is! A képekből olyan elképesztő nyugalom árad, mintha az elmúlt 100 évben mindenki csak kertépitéssel foglalkozott volna, felhőkarcolók épitése helyett olyan fákat nemesitettek volna, mint ami David Ballantyne képén látható: azt a fát bizonyosan nem szaggatták meg az új idők válságai! Matthew Bullen olyan harmóniát fotózott, amit nekem még elképzelnem is nehéz, nemhogy élnem benne. Csak ajánlani tudom a katalógust, mert egy pillanat alatt kiszakit az itteni valóságból, és olyan tájakra visz, ahol talán még ember se járt, vagy ha igen, csak fényképezővel.
Amúgy Claire Takács Ausztráliában él, és persze 1d-t használ, viszont érdekes, hogy a 70 - 200- asból elég volt neki a 4-es fényerejű. Viszont ami fontosabb: azt irja, hogy pár hónapra kiruccant Japánba kerteket fotózni, csak úgy, a maga kedvéért. Hát ez igazán remek - lelkendezek én is este hatkor, amikor a főnököm még új munkákat oszt nekem.