2011. január 30., vasárnap

promenade project budapest

Én komolyan mondom, ilyenkor kéne nagyokat hallgatni. Nem is értem magamat, mit akarok ettől a bejgyzéstől. Lassan kialakul bennem egy olyan reflex, hogy januárban nem szabad kiállitásra menni. A galériáknak ez a kötelező kör, a semmire se jó, eladhatatlan képek időszaka karácsony után, legjobb lenne átaludni. A másik ilyen hónap augusztus, amikor mindenki nyaral valahol, és a legtöbb galéria meg se próbál úgy tenni, mintha történne is valami.
A promenade projekt rámutat Európa sokszinűségére, feltárja a közös gondolatokat, és kölcsönös párbeszédet alakit ki - igy a sajtóanyag. Na ez is valami pr-os lehetett, ami lassan szintén szitokszó lesz, ha folytatják falkaparó sületlenségeiket. Ma már ugyanis nem drágul semmi, csak "segitik a fogyasztót az értékek felismerésében". Aha. Szerintem meg ez a kiállitás ****. Egyszerűen semmit sem láttam, amin akárcsak egyetlen pillanatra is elgondolkodtam volna. És ez nem a Basquiat-os, itthon Nagy Krisztás francba a fogyasztóval, nem fogok esztétikailag szép képet késziteni szembenállás, csak egyszerűen meglátva a képeket elhúzom a szám, és továbblépek. Legtöbbjük kidolgozatlan, ad absurdum ötlettelen. Csak néhány példa: kb 40 kutyafej alufóliából, ötletszerűen egymás mellé helyezve. Körben hangszórók, amikből nem szól semmi. Egy égő ház lefestve olyan stilusban, mintha egy 10 éves adná be rajzházinak. Gouache kezdemények, mellettük akvarell nemistudom, mondjuk krikszkrakszok.
Az egész még csak fel sem bosszantott, úgyhogy beszéljünk másról.

Nincsenek megjegyzések: