régen nem látott tömeg fogadott a Ritkán látott képek kiállitáson. Dicséretes, hogy a Fotográfiai Múzeummal ápolt jó kapcsolat révén valóban archaikus képeket tudtak bemutatni, olyan fotósoktól, akikkel amúgy már egyáltalán nem lehet találkozni kiállitáson. Számomra a legnagyobb élményt a valódi régiségek jelentették, ugyanis ezeken a nem ritkán 100 éves képeken bizony látszik már az idő, án ezzel együtt egyfajta hitelesség árad belőlük, nem úgy, mint pl. Capánál, akinek a képeit pár éve nagyitották (persze az a kiállitás a Ludwigban volt). Ami őszintén meglepett, az az, hogy ezúttal minisztériumi körökből érkezett vendég, aki persze megnyitóbeszédet is tartott. Számomra ennek az az üzenete, hogy a politika esetleg nagyobb figyelemmel lesz a fotó iránt, ami jelenthet jót és rosszat is, ki tudja.
Természetesen egy ilyen válogatás mindig szubjektiv, hiszen napestig lehetne sorolni azokat az alkotókat, akiket nem lehet kihagyni egy ilyen válogatásból. Ennek ellenére nagyon is lehet sorolni azokat, akik mégis kimaradtak - Moholy-Nagy, Brassai, Kertész, hogy csak párat emlitsek. El tudom képzelni, hogy azért maradtak ki, hogy helyet adjanak azoknak, akik nem futottak be nemzetközi karriert, mégis hiányérzetem lett tőle. Bár ettől függetlenül azt gondolom, hogy "nem ér" megszólni a válogatást, mivel mindenkinek más jut eszébe egy ilyen tág témáról. A legfontosabb, hogy tömeg volt, igazi forgatag, és ez az igazi hir.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése