egy felesleges bejegyzés

Nos, a helyzet az, hogy bárhogyan is szépitjük a dolgokat, a művészetben gondolatiság nélkül nem megyünk előre. Az nem úgy van, hogy Miró fogta, és húzott három ecsetvonást, és az azért jó, mert Miró festette, és kész. Mint ahogy az sem véletlen, hogy a pusztán magas szintű technikai tudásból sem lesz művészet. A művészeti gondolatok viszont alapvetően különböznek más szakterületek elmélkedéseitől. Ezt a gondolati kört -tetszik vagy nem - meg kell tanulni. A befogadás ugyanis ebben az esetben nem azt jelenti, hogy milyen szép az ég ezen a képen, hanem azt, hogy Nádlernél mit jelent a gesztus, a dinamika, mi az a gondolat, amit meg akart jeleniteni. Én legszivesebben a nézőimet is beiratnám egy művészeti iskolába.
A képeknél mindig a gondolat van előbb, és utána követi csak a kéz. Ha valaha is bárki úgy alkotott volna, hogy arányosnak tűnő, valamire hasonlitó képet hozott volna össze, majd elnevezte volna azt mondjuk őszi tájnak, az előbb-utóbb lelepleződött. A művészet lényege ugyanis az, hogy eltávolodunk a valóságtól, ahhoz, hogy egy nagyon jellemző tulajdonságot vagy jellegzetességet kiemeljünk. Szó sincs tehát valósághű ábrázolásról, sem pedig arról, hogy a képen szereplő nő egyszerűen Janette, és kész. Az a nő ott lehet istennő, szerelmes, bánatos, mélázó, töprengő, állhatatos, vagy bármi, de nem lehet Janette, akit lefestettem vagy lefotóztam, mert tetszett.
Amikor külföldön járok, mindig azt kérdezik tőlem, hogy milyen művészeti problémán dolgozok épp. Közös nyelvet beszélünk. Vannak témák, amik nem hagynak nyugodni, éveken, évtizedeken át. Az egyik ilyen a vörös szin. Azt ugye megtanuljuk az iskolában, hogy a vörös a veszély, a figyelemfelkeltés szine. Aztán rengeteg réteg van még, hogy mást nem emlitsek, a kiemelésé is, a tömegből egy vörös ruhás embert gyorsan kiszúrunk. Számomra viszont ezek csak klisék. A piros, amit én látok, egész más, mégcsak nem is energia, hanem talán harmónia.
Nem viszem tovább a gondolatmenetet, de az talán kiderült, hogy ugyanúgy, ahogy egy versben sem kérjük számon, hogy a kedves valóban átsiklott-e a csillagok felett, úgy a képeknél is a látvány csak a legelső, legegyszerűbb sik.
Node mindezt nyilvánvalóan tudjátok..