2012. május 29., kedd

Daido Moriyama

Ez a szimpatikus japán fotós lett az Icp, a new yorki fotóközpont életműdijasa. Már egy hónapja, viszont azóta gondolkodom azon, hogy tudnám idekötni, hogy blogbejegyzés legyen belőle. Az Icp-t ugyebár Cornell Capa alapitotta, , és.. Nem, sehogy se tudom átkötni. Mert Daido fontos a fotózásban, több mint 50 könyve jelent meg, persze van benne útikönyv is, most hirtelen Gink Károlyhoz tudnám hasonlitani, csak persze Japán méretekben, lehetőségekben. Akkor most átválthatok demagógba: miért nem ismerjük, ismerem ezt a fotóst, nem minden könyvét, de legalább egyet, és miért nincs nálunk kiállitása? Hopp, most pont nem ellenőriztem, hogy van-e könyve a Mai Manóban, de máshol esélye sincs..De ez a lemez untat. Mostanában azon filozofálgatok, hogy a nemzetközi vonalba kikerüléshez mi kell: először is, kiutazás, évente akár többször, múzeumok, művészeti helyek megismerése, eközben persze elmélyült alkotás. Egymásnak jócskán ellentmondó dolgok. De innen szép nyerni. Kezdhetjük is ennek a szimpatikus fazonnak a megismerésével.

Nincsenek megjegyzések: