Ma már jó napom van, megjött az Art Bázel katalógusom, ami a
maga 800 oldalával egy kis könnyed olvasmány lesz..Amúgy az Art Bázelről lehet
mondani, hogy sznob hely, hogy pénzes manusok gyűjtőhelye, vagy akár bármi mást
is, de nem ismerni ezzel együtt ciki. Pedig a katalógus 800 oldalából aligha
találnék bárkit itthon, aki ismerné a neveket. Egyszerűen az egy másik világ.
Jellemző, hogy az Art Bázel katalógust láttam már Párizsban, New York-ban, de
Pesten valahogy még sosem csillant meg egy kirakatban sem. Mondjuk a kurátori
ajánlásoktól biztosan félrenyelne az mma: egyetlen táblakép sincs köztük, annál
inkább van installáció, szobor, videó. Na ja, a világ már nem Baconnál meg
Twomblynél tart, csak szólok. Ja hogy ki az a Francis Bacon?
Maradjunk annyiban, hogy 800 oldalon nagyjából megkapjuk a
ki kicsoda a művészeti életben felsorolást, persze kicsit torzitva, de azért reálisan.
Évről évre egyre inkább feltűnő, hogy az új generáció immár nem akar semmit
mondani, vagy éppen ábrázolni, a műtárgy maga csak egy szükséges rossz, a
lényeg az ötlet, vagy még inkább a referencia. Ha én egy jónevű londoni
galériában állitok ki, akkor megveheted a művemet, mert az olyan lesz, mint az
arany, értékálló. Csak azért ne akard eladni egy ideig...
A magamfajta művészetkedvelőnek persze egy ilyen katalógus
maga a sztori aranybánya. Tudtad, hogy Keith Haring lefestett egy autót és az
most Miami-ben van? És azt hallottad, hogy....sztorizás következik..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése