Fodor Gyula

ismét arra jó példa, hogy egy művésznek át kell lépnie a határokon ahhoz hogy kiteljesedjen. Fodor Gyula még a rendszerváltás előtt ment ki Bécsbe, majd a hivatalos életrajza szerint mindenfélével foglalkozott, de ez természetes, viszont mostanában a szlovén Photon galériában jelenik meg, ami minimum meglepetés, bár Csörgő Attila után elképzelhető fordulat. A poén persze ott van, hogy az elsőre lenézhető - hiszen hol vannak a szlovének a művészetben- galéria nagyon is vállalható művészekkel dolgozik együtt, és azt is mondhatnám, hogy már megint egy nemzetközi vizeken aktiv galéria. De vissza a művészhez. Legújabb, megigért vonat fotósorozata pont azt tartalmazza, amit errefelé nem szokás: a könnyedséget. Az alapötlet egyszerű, jönnie kéne egy vonatnak, aztán csak nem jön, viszont vizuálisan egy ilyet ábrázolni nem könnyű. Ráadásul történetként kapjuk, vagyis megkomponált a képsorozat eleje és vége is, egyszóval érdemes megnézni, mégha valamiért a csehek jutnak is eszembe a vizualitásáról..