Bertrand Lavier

Nem teszek úgy, mintha ki tudnám vonni magam a Dali kiállitás hatása alól, de azért felmerül néhány kérdés a tárlattal kapcsolatban. Az egyik rögtön az, hogy ha Dali ennyire erős hatásában, akkor ez vajon a kornak köszönhető-e, vagy 100 év múlva a mostani nagyokból hasonló tárlatot lehet-e szervezni? Fog-e valakit érdekelni a mostaniak közül bárki ennyi idő múlva? A választ nem tudhatjuk, de van egy sejtésem, hogy Bertrand Lavier nem tartozik majd a közönségkedvencek közé. Ez persze nem azért lesz, mert nem fest kutyákat, hanem azért, mert témafelvetései nagyon szűkek, nagyon kell a háttérolvasás. Kezdjük mondjuk a nyitóművel: ez egy neon alkotás, két kék neon között egy lila van 90 fokkal elforgatva. Namost ez talán nem tűnik érdekesnek, de ez egy 50-es évekbeli műre utal, csak ott a lila szorosan a kék mellett volt. Vagyis itt is működik a korábbi művek újragondolása, utalások, csak már nem Rembrandtra utalnak.
Az, hogy a művész egyáltalán nem fest, nem probléma, amig megformázza a látványt. Nem, nem szobrász, hanem objektépitő, és ezek általában egy furcsa alakot mintáznak, és innen nem is merném tovább elemezni a műveket. Ezeknek a műtárgyaknak pont az a lényegük, hogy mit inditanak el a nézőben, de ez innentől nagyon szubjektiv irányba vezet. Akkor teszünk az alkotó kedvére, ha minden elvárás nélkül egyszerűen asszociálni próbálunk a műtárgyak láttán. Ha valakivel vagyunk, mondjuk ki ami először az eszünkbe jut.
Bevallom, nekem sem sikerült minden tárgy láttán értelmes gondolatfutamot végigvinnem, pláne nem az egész kiállitáson átivelő motivumot felfedeznem, de nem ez a lényeg. Hogy mi a lényeg, azt majd talán 100 év múlva meglátjuk, remélem akkor is összehoznak egy hasonló kiállitást, amiről valaki ir egy hasonló blogbejegyzést..