2014. február 17., hétfő

Marcel Wanders az amsterdami Stedelijk múzeumban

Nos, nem hinném, hogy fel vagyunk készülve erre. Ha jól emlékszem a hollandok az egyetlenek, akik egy kortárs múzeumba beengedik a designt, sőt teljesen egyenrangúnak tekintik, másként Marcel barátunk nem halmozhatta volna fel a lámpáit és egyéb csecsebecséit az alagsorban ugyan, ami azért igy is bőven Ludwig méretű helyet jelent.
Szóval design. Beszéljünk másról? A kérdés talán sokkal inkább az, hogy egyáltalán miért mondjuk azt, hogy a tiszta kategóriák, mint mondjuk a táblakép festészet  annyira fontos vagy annyira evidens, hogy csak azt tartjuk igazi művészetnek. Persze ne sarkitsunk, hiszen valójában ez egy elég hosszú conversatione kiragadott része is lehetne, hiszen már nagyon régóta vannak idézőjeles renitensek, akik nem áttallanak nem fatáblára és akár nem festeni, tulajdonképp felsorolhatnám szinte a teljes művészettörténetet. Csakhogy álljunk meg egy pillanatra. Az a helyzet, hogy érdekes módon pl. Angliában sok installációval találkozunk, más nyitott és nagy piacon is elfogadott ez, de valahogy pl. nálunk nem.
Ezzel együtt azért ebben az esetben azt is gondolom, hogy a hollandoknak épp nincs mit kiállitaniuk, azért fordultak a designhoz, de erről a következő bejegyzésemben mesélek bővebben. Merthogy mi a helyzet a kortárs festészettel Hollandiában?

Nincsenek megjegyzések: