a Swann galériában New Yorkban. És akkor most felteszem a kérdést, hogy ki tudja, melyek a legfontosabb fotóskönyvek mondjuk 1850-től máig. Hümm. Na ilyet nem tanitanak sehol, pedig egy ritkább Avedon katalógus kikiáltási ára is 1000 dollár, persze olyat aligha fogunk találni a szekrény tetején...
Azt azért érdemes megjegyezni, hogy a ritkább, különlegesebb könyveknek külön árfolyama van, és sokszor egészen extrém magasságokba is katapultálhat - annak a 100 embernek, aki világszinten ezeknek a gyűjtésével foglalkozik. Persze könnyen mondhatnánk, hogy ha a nagymamám mondjuk 1920-ban New Yorkban járva vett volna egy Alfred Stiglitz albumot akkor 20 dollárért, akkor ma 25000 dollárt kaszirozhatnánk, feltéve hogy jó állapotban maradt meg és nem lopták el azóta...
Érdekesség, hogy mig nálunk már eredeti műtárgyat sem vesz senki, addig máshol nemcsak a műtárgy, hanem számos, a maga idejében szinte értéktelen tárgy is lehet gyűjtők célpontja. Nikon kezelési utasitások, dobozok, és gyakorlatilag bármi, aminek köze van a fotózáshoz. Ez persze nem azt jelenti, hogy ma el kell rakni ezeket a dobozokat, hiszen ez az akkori csúcsmodellekre, és azokon belül is egy hierarchia szerint értékelődik. Visszatérve a könyvekre, ha befektetési céllal néznénk ma könyvet, akkor nem csak azt kellene tudni biztositani, hogy a következő 100 évben senki sem nyúl hozzájuk, hanem azt is jól kellene kiválasztani, hogy kiből lesz az igazán értékes művész. Stieglitz példájával élve, a 25000 dolcsiról könnyen 1100 pénzre csökkenhet a vagyonunk, ha Jacob Riis könyvet őrizgetünk.
Innen nézve úri passziónak tűnik az egész, de érdemes átnézni a listát, egy teljes fotótörténet órával ér fel.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése