2012. november 8., csütörtök

Budapest Art Market



Tetszik vagy nem, ez Pest egyetlen művészeti vására, igy a kérdés, hogy jó vagy nem, értelmetlen: egyszerűen kötelező elmenni rá, ha valakit a kortárs művészet kicsit is érdekel. Szerencsére a korábban távolmaradt galériák is belátták ezt, úgyhogy immár a Várfok és az Acb galériát is köszönthetjük, ráadásul rögtön központi helyre is kerültek. Szintén nagyon jó, hogy idén jóval nagyobb területet foglaltak el a kiállitók, és végre nem kellett sátrat állitani ezért a Hősök terén. A Millenáris indusztriális környezete jó hátteret ad a vásárnak. 


Persze mindenki másért látogat ki. A legjobban azt szeretem, hogy könnyen lehet ismerkedni a galériásokkal. Bárkire rámosolyodtam, egyből jött és már mesélte is, hogy mit hozott ki és miért. Ha egy képre rákérdeztem, rögtön megkaptam minden infót, és ezen felül is, egy jó értelemben vett kis faluban éreztem magam. Itt nagyjából mindenki ismer mindenkit, én is jópár ismerőssel találkoztam, ami igazán nagyszerű.
Ezzel kicsit összefüggésben nem igazán javaslom ezt a vásárt azoknak, akik még csak most ismerkednek a művészettel. Bár több múzeum és egyéb intézmény is kint van, a kinálatuk szinte teljesen esetleges. Ekkora területen nem is lehet megmutatni az összes könyvet, műtárgyból pedig alig néhány fér el, a választás pedig sokszor a kis méretű, nem igazán reprezentativ művekre esett. A Mai Manó ház minden trendtől függetlenül abszolút össze nem illő portrékat választott, ráadásul olyanoktól, akik még nem szereztek nevet maguknak. A galériák nagyjából fele-fele arányban választottak kevés, de reprezentativ képet egy, maximum két művésztől, és a másik 50 % teletömködte minél több névvel és munkával a helyet. Nem is kérdés, hogy a néhány művészt bemutató standok erősebbek. Idén ez azért is fontos, mert elég sok galéria kinálatát szinte nem is tudtam megkülönböztetni egymástól. Ha nem ismerném jól bizonyos galériák kinálatát, azt is gondolhatnám, hogy ennyire kevés irányzat van jelen nálunk, ami persze nem igaz.
Külön örültem annak, hogy két olyan mű is akadt, ami kizárólag a vásárra készült, és máshogy nem látható, nem is működne. Ez már majdnem olyan jó, mint az Artbázelre készült helyspecifikus installációk.
Ha kitekintünk nemzetközi vizekre, nem lehet nem észrevenni a kolozsvári galériák nagy számát (talán ott is mindenki Flashart-ot olvas?, vagy jól jön a portfólióba a pesti referencia?), az általuk hozott képek viszont nem nyűgöztek le. Rajtuk kivül kevés galéria jött el, és nem is felejthetetlen művekkel. Ez viszont azt is jelenti, hogy nekünk sem sikerült összefognunk annyira, hogy a környező országok itt akarjanak bemutatkozni. Ami persze azt is jelenti, hogy a hazai látogatókra lehet csak számitani, sem szlovák, sem cseh, sem lengyel galéria nem képviselteti magát. Örültem viszont a szlovén Photon-nak, igaz ők eddig is tudták merre vagyunk - lásd pl. Kerekes Gábor kiállitását náluk. Igy tehát az áttöréstől messze vagyunk, bár az igazság kedvéért megjegyzem, ez még a Wiennafair-nek sem sikerült soha (tényleg, bécsi galéria sem jött). Érdekes kérdés, miért nem lehet soha egyetlen közös fórumon megjeleniteni a közép-kelet európai galériákat, szintereket? Ennyire különbözőek lennénk? Legjobb lesz ha megyek vissza csevegni, a lányok csak tudják a választ erre is...

Nincsenek megjegyzések: