Azon merengtem a minap, hogy mennyire esetleges, hogy milyen meghatározó kiállitásélmények érik az embert. Az rendben van, hogy megtanulja művészettörténetből, hogy volt olyan, hogy Picasso, de ha nem találkozik a képeivel élőben, akkor nem alakul ki mély viszony. Ezt részben lehet pótolni tudással és segitséggel, pl. ha már Picasso, akkor pl. a Guernica Madridban van és muszáj élőben látni. Mikor lesz itthon Picasso kiállitás?
Ok, ha leszállok a földre, nekem a pécsi Nyolcak kiállitás volt a szent grál. Azelőtt is ismertem Márffy-t, de az a szinorgia és nem utolsó sorban a képek özöne teljesen magával rántott, a katalógust is őrzöm rendületlen. Riegl Judit kiállitás sem lesz egyhamar, az is nagy élmény volt, meg persze 100 másik, Hantai Simon pl.
Vannak viszont olyanok is, akiknek nagyon kéne egy életműkiállitás, de egyhamar nem lesz várhatóan. Erdély Miklóst igen meleg hangon emlegetik, de a Hadititok képe a Ludwigban nem meggyőző, az akciófotói már inkább, de ez is kevés hogy el is higgyem róla azt a sokmindent amit mondanak róla. Tót Endrének állitólag 1998-ban volt kiállitása, sajnos akkor még nem érdekelt a művészet olyan szinten mint most. És itt jön a következő kritikám: a várbeli 45 utáni művészet kiállitáson kivül nem tudok semmit mondani, ahol, na jó Vasarely-n kivül láthatnám a mostani vagy közelmúlt embereit, alkotásait, ez pedig igy sovány.
Mikor lesz újra Csontváry* tárlat?
* Csontváry behelyettesithető egy tetszőleges, mostanában nem látott festővel
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése