Szépen leszoktattak
minket idén a kiállitáslátogatásról. Már az is sokatmondó,
hogy a Szépművészetinek idén ez az első értékelhető tárlata.
De hát tudjuk miért van ez ,lépjünk tovább. Nekem sem ez jutott
eszembe, csak akkor lett feltűnő a dolog, amikor az egyébként
elég nagy tömegben feltűnt, hogy minden második ember nem
magyarul beszél. Turista magyarul, a 3200 ft-os jegyár mondjuk
amúgy is sok ha ez valakit érdekel. Annyiért Párizsban a Pompidou
központba engednek be. Egy igazi művészetbarátot ezzel persze nem
lehet eltántoritani, de azért ennyi pénzért már lehet, hogy
inkább egy Rembradt könyvet vennék. És hogy a populizmust gyorsan
be is fejezzem, ha az a kérdés, hogy megéri-e a jegyárat a
kiállitás, akkor a válasz nem.
Azért sokan vannak,
akik nem várják el, hogy főműveket lássanak, nem ismerik
feltétlenül a kor összes alkotóját, nekik nem fog feltűnni a
dolog. Lépjünk egy kicsit a kulisszák mögé. Egy hasonló
kiállitáshoz, mondjuk Bécsben a tervezett megnyitóhoz képest 4-5
évvel előbb kezdenek hozzá. A kurátor kidolgozza a koncepciót,
végignézi a múltbeli kiállitásokat Londonból meg ezer más
helyről, sőt beszél az ottani kurátorokkal, szerencsés esetben
eleve van egy véleménye, amit meg szeretne mutatni, ami alapján el
lehet kezdeni művekben gondolkodni. Fel kell venni a kapcsolatot a
világ számos fontos múzeumával, ahonnan a kölcsönözni kivánt
művek jöhetnek, ehhez persze kapcsolatban kell lenni velük, és
adott esetben visszafelé is kölcsönözni. Egyik alkalommal én
adom a Tiziano-imat, aztán később te adod a Rembradtokat. Ez igy
működik. Sajnos pont ez az, ami nálunk nem igy megy. A Műértőben
volt egy interjú a bécsi Albertina frissen 20 évre !!
megválasztott igazgatójával, aki elmesélte, hogy abszolút
fontos, hogy 20 évre előre tervezzenek, mert pár év alatt
lehetetlen összeszervezni minden képet. Ehhez képest mi történik
nálunk? Minden évben van egy új ötlet vagy elképzelés, ami
lehetetlenné teszi a tervezést. Emlékszünk még az üvegkubusra a
Hősök terén? A Szépművészeti tervezett majd lefújt bővitésére?
A Várral való összeolvadásra, majd múzeumi negyedre, költözési
tervekre... Hát ki adna kölcsön képet olyan intézménynek, ahol
bejelentik, hogy 2 éven keresztül felújitanak, bővitenek, majd
elmarad az egész?
Ez a hosszúra nyúlt
bevezetés csak arra jó, hogy megmagyarázza, miért olyan képeket
látunk amilyeneket. Félreértés ne essék: egyáltalán nem rossz
a képanyag, a világitás pazar, a szövegek jók, érthetők, nincs
semmi probléma, csak aki járt már a Rijksmúzeumban Amsterdamban,
az tudja, milyen minőségű és mennyiségű kép van még abból a
korból, amiből egy szeletet látunk. És persze az éjjeli őrjárat,
ami a nevét az évszázadok alatt besötétedett képfelületről
kapta. Meg a dr. Tulp, amit ha nem is kapunk meg, egy hasonló képet
igen.
A Szépművészeti
múzeum jelenleg egy illúzió, de ha hagyjuk magunkat elvarázsolni,
kellemes 2-3 órát tölthetünk el a Rembradtokkal. Végülis mi is
egy arany évszázadban élünk nemde?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése