2013. október 15., kedd

A nagy focivereség margójára

Jól van, pasi vagyok, de még igy is lehetetlen nem meglátni a párhuzamot a holland vereség és a művészeti élet történései között. Még jó, hogy a festőknek nem tartanak focimeccseket, különben még metaforára sem lenne szükségem...Lássuk csak, a lapok szerint mi juttatta el a válogatottat ehhez a vereséghez: belterjes, minőséget el nem váró és fogadó közeg, értékelhetetlen belső piac, korrupció és uram-bátyám kinevezések, a képzésben a minőséget abszolút szem előtt nem tartó oktatók, akiknek egyébként sincs nemzetközi rálátásuk a dolgokra, satöbbi satöbbi..
Nem ismerős ez egy kicsit? Avagy talán a képzőn tanitják a művészeti menedzsmentet? Szó esik bármelyik nemzetközi vásárról és a művészeti életről, galériákról? Talán a galériáink nyitottak a nemzetközi áramlatokra és mindig minőségre törekednek, nem ismeretség alapján válogatnak? A múzeumokba, mint most pl. a Ludwigba, tényleg a pályázat és a nemzetközi kitekintés és ismeret alapján választottak? Ugye hogy ugye?

Nincsenek megjegyzések: