2013. október 21., hétfő

Feminizmus, személyesen

No igen, sosem tagadtam, hogy nagy rajongója vagyok a csajsziknak, igy aztán amikor Bécsben a Wiennafair-en találkoztam egy kedves hölgyismerősömmel (egy olasz szépséggel), kedvesen megkért, hogy álljak modellt ehhez a feminista képhez/installációhoz. Örömmel tettem, sőt még egy feminista matricát is a kezembe fogtam. Hogy miért? Lássuk csak:
1. A feminista plakáton valójában egy pucér nőcit látunk, tehát szexista ábrázolással a feminizmusért jelszót is ráirhatták volna. Külön pluszpont jár a ciciért.. 2. Nem tudom, kinek kell megköszönnöm, de az egész vásár hemzsegett a fekete miniszoknyás tüneményektől...3. Talán ezt kellett volna elsőnek irnom, de aki megkért, nagyon kedves barátom, és a kedvéért sok mindenre képes lennék. 4. A feminizmus valójában nekünk pasiknak a legjobb. Komolyan, én annyi - egyébként jóravaló - önbizalomhiányos nővel máshol még nem találkoztam, mint a művészeti életben. Ha ők mind a sarkukra állnának, a művészeti élet nagyon más lenne. 5. Persze bizonyára a pénz is jó dolog, de én szivesen töltöm az időmet szép lányok társaságában, és akkor az esetleges művekről még nem is beszéltem...
Szóval hajrá csajok! Apropó, miért van az, hogy a művészet iránt érdeklődő barátaim százalékos aránya erősen a rózsaszin oldal felé billen?

Nincsenek megjegyzések: